Az oldal tartalma jelenleg fejlesztés alatt......
25 szept.2022
Kedves Túrázó!
Túratábla ismertető szövege:
Ön jelenleg azon a ponton áll, amit Magyarország Szívének nevezünk. Ez a pont Dabas és Hernád közigazgatási határán áll, hernádi területen. Az igazság azonban az, hogy a valódi pont innen keletre kb. 200 m távolságra van dabasi területen, az egykori Csárdapuszta területén. A két település ezért közösen állított emléket annak a ténynek, hogy ez a hely a jelenlegi Magyarország mértani középpontja. A még ma is látható tanyacsoport az Öregországút menti gazdag tanyavilág megmaradt hírnöke. A Csárda-pusztai terület nevét az egykoron itt álló országút menti csárdáról kapta a nevét. A területnek az 50-es években még saját tanyasi iskolája is volt.
Ettől a ponttól É-Ny-ra helyezkedik el Dabas városa, amit a kúriák városaként is emlegetnek. Alsó-és Felsődabas, Gyón, Sári, Sári-Besnyő és Dabasi-Szőlők alkotja. Első írásos említése 1270-ben volt. Mind a tatárjárás, mind pedig a török hódoltság elpusztította a települést, majd a 18. század elejétől magyar és szlovák ajkú lakosokat telepítettek ide. Dabas hagyományosan a térség központja, ma járási központ, a környék dinamikusan fejlődő, legnagyobb városa. A mértani középponthoz legközelebb eső településrész Dabasi-Szőlők, amely a hagyományosan Alsódabashoz tartozó szőlőtelep volt. A terület a 19 század második felében indult fejlődésnek, amikor a filoxéra pusztítását követően a homoki szőlőtelepek felértékelődtek. A Dinnyés család mellett a Zlinszky és Halász családok is kiterjedt birtokokkal rendelkeztek a területen. Az 1900-as évek elején már többszáz lakosú faluban kéttantermes, tanítói lakással ellátott iskolát építettek, amely az 1970-es évek közepéig működött. A rendszerváltoztatást követően folyamatosan fejlődik a lakosságszám és intézmények tekintetében egyaránt.
Az ettől a ponttól D-K-re elhelyezkedő Hernádot 1388. augusztus 7-én említi először dokumentum, amely egy birtokper kapcsán íródott. A török hadjáratok és a hódoltság nem kímélte a települést. A 17. században már nem éltek erre emberek, a területet a környező mezővárosok polgárai bérelték legeltetésre, ez volt az ún. pusztabérletek kora. Az ilyen módon kiélt földet meghódította a futóhomok, amit a Coburgok Amerikából hozott akáccal kötöttek meg. Így újra lakhatóvá vált a vidék. Hernád a 19. század végén kezdett újra benépesülni. Azóta többször volt önálló és többször máshoz csatolt település. 1984. január 1-je óta látványos fejlődésen ment keresztül. A térség egyik legegyenletesebben fejlődő faluja.
Köszönjük, hogy ellátogatott hozzánk! Kérjük, járja végig a túra útvonalát, ismerje meg a két települést, az itt élő embereket és a gyönyörű természeti környezetet!
25 szept.2022
Túraútvonal térképe
Az alábbi légifelvételen piros vonallal jelöltük be a túraútvonal nyomvonalát és sárga keresztekkel pedig az egyes szakaszpontokat:
További légi felvételek a környékről:
25 szept.2022
MAGYARORSZÁG SZÍVE
Kedves Túrázó, Kedves Látogató!
Hazánk turisztikai térképein jelentős szerepet kapnak az egykori és jelenlegi országunk ismert középpontjai. Közismert tény, hogy a trianon előtti Nagymagyarország középpontja Szarvason volt, a mai „kis Magyarország” földrajzi középpontjként pedig Pusztavacs határában egy természetvédelmi területet tartunk számon.
A helyszínt évtizedekkel ezelőtt jeltoronnyal jelölték meg. A legújabb kutatások és a Türr István Központ adatai szerint a mai Magyarország mértani középpontja Dabas és Hernád határában található, 16 méterre Dabas közigazgatási területén az egykori Csárda-pusztai területen. A két település együttműködése eredményeként a helyszínt megjelölve egy túraútvonalat alakított ki, amely az Ország Szíve nevet kapta. Szimbóluma is egy szív forma.
Kirándulás - Kikapcsolódás - természet
A Hernád és Dabasi-szőlők közötti közel 20 km hosszú túraútvonal gyalogosan, terepkerékpárral, lóháton egyaránt könnyen végigjárható. Az útvonal homokhátság erdőkkel és kaszálókkal tarkított területén vezet keresztül, közel az egyik legészakibb szikes tóhoz, a három település határában fekvő „Tündér” tóhoz.
Az útvonalon elhelyezett tájékoztató táblák a történelmi idők elfeledett korszakait is felidézik, segítve az utazókat, akik egy olyan tájon járnak, amely már a bronz-kortól kezdve lakott terület volt, s amely a híres betyár Bogár Imre kedvenc búvóhelyének számított.
Tartson velünk ezen a különleges utazáson Magyarország Szívéhez!
25 szept.2022
A környék látnivalói
Hernád község látnivalói
További információk:
Hernádi Tájház - A hernádi önkormányzat 2001-ben hozta létre a Tájházat azzal a céllal, hogy helyet biztosítson a még fellelhető tárgyi emlékeknek. Az épület a 20. század 20-as éveiben épült, berendezése is ezt a korszakot idézi. Az ingatlan további fejlesztések segítségével alkalmassá vált arra, hogy közösségi rendezvényeket is tartsanak itt.
A hernádi római katolikus templom - Az 1950-es évek második felében épült a hernádi emberek áldozatvállalásából. Bányai-Bavankiewicz László plébános szervezte meg és vitte végig az építkezést. A 2010-es évek végén külső és belső felújításon esett át. Mellette épült fel Balázs Mihály Kossuth-, Ybl- és Prima Primissima-díjas építész tervei alapján a Szent Család Katolikus Közösségi Ház.
Dabasi-Szőlők látnivalói
További információk:
A Dinnyés-emlékszoba - A tárlat jelentős része az alsódabasi, alsódabasi-szőlősi birtokos Dinnyés család képi és tárgyi emlékeiből áll. A kiállított képek a család életét mutatják be az 1900-as évek elejétől, kiemelve a legmeghatározóbb és leghíresebb Dinnyés Lajos személyiségét. Az egykori miniszterelnök családtagjai mellett a képeken megjelennek az alsódabasi nemesi világ meghatározó családjai, a Domián, a Halász famíliák tagjai is. Bemutatásra kerülnek a boldog békeidők, az ifjúkor képei mellett a városképileg oly meghatározó nemesi kúriák. Külön figyelmet fordítva természetesen a Dabasi-szőlősi kastélyra, és annak környezetére, az alsó Dinnyés tanyán folyó életre az 1960-as évekig.
Dabasi-Szőlők Őrző Angyalok temploma - Az új szőlősi római katolikus templomot 1998-ban szentelték fel. Titulusa: Őrzőangyalok. Az épület helyén a Balázs Mária tanítónő által felajánlott épületben folyt hosszú évtizedeken keresztül a gyülekezeti élet 1950-1998 között. 1998-ban készült el az új, egyhajós, tagolatlan templomépület. Egyszerűségében, formájában és egytömegűségében a régi korok templomait idézi. Gyertya alakú ablakai és egyszerű letisztult formái teszik különlegessé. Oltárképét a Dabas Város Kultúrájáért Karacsné Takács Éva díjjal kitüntetett helyi festőművész, Orci József készítette. A tabernákulum és az ambó Volentér József ácsmester keze munkája. Harangja az 1920-as évek végén készült a korszak egyik legismertebb és több ezer harangot készítő öntőmesterénél.