TÖRTÉNET
Az Örkény határából alig fél évszázada kivált település nevét és létrejöttét egyaránt a Pálóczi Horváth-féle gazdaságfejlesztő programnak köszönheti. A név ahhoz a tüzérségi és gyalogsági lőtérhez kapcsolódik, melyet 1875/95-ben Grassalkovich-uradalom új tulajdonosától. Pálóczi Horváth anyósától vásárolt meg a cs. k. katonai kincstár (melynek gazdasága 1930-ig tovább vételekkel 5600 kat. holdra bővült). A lőtér csak a helynév kialakulásában játszott szerepet (1886: Baracken Lager: 1907: Lőtértábor, 1926: Örkénytábor, néven említik a statisztikák az örkényi külterületek között).
Lakott településsé alakulását mégsem a véderő, ehhez mégiscsak kis alkalmazotti állománya idézte elő, hanem az Örkénynél említett parcellázások. A homoki földek értékesítése során ti. nemcsak az úrbéres falu népessége háromszorozódott meg, hanem - mint az 1930-as gazdacímtár- "lakott helyekké váltak a község határában lévő szőlőtelepek is". Vagyis Örkényt DNY-ról egy futóhomokos lőtér keskeny sávja, D-DK felől pedig a falutól szántókkal elválasztott Csurgay-major, Pálóczi Horváth-telep és más csomópontok lakónegyedei karolták át, melyből a század elején egy új település körvonalai kezdtek kirajzolódni
Az első vonatkozó adat 1870-ben jelenik meg, amikor 394 lakost számláltak az egymáshoz még csak lazán kötődő tanyaszerű külterületi, helyeken. Számuk az 1940-es évekre ötszörösére szaporodott, vagyis a folyamatos beköltözések eredményeként ekkor már többen éltek itt, mint számos régi faluban. Ez a (75 %-ban mezőgazdaságból élő, négyötöd részt 10 holdnál kisebb földön gazdálkodó, több mint fele részt gazdasági cselédségből álló) paraszti társadalom mégis eltért az úrbéres falvakétól. Éspedig kontinuitásában, belső rétegződésében, s a népesedés eltérő ütemében, végül későn szerveződő infrastruktúrájában (út, iskola stb.ellátottságában) is, melyek inkább a többi pusztával mutatnak rokon vonásokat.
Eredetüket illetően viszonyt Örkény azon kétharmadával, akik velük együtt, hasonló módon telepedtek meg. (Talán ez is magyarázatot ad arra, hogy az önálló községgé alakulás sem közvetlenül 1945-ben, csak 1949-ben realizálódott.)
Táborfalva neve azonban nemcsak a lőtérre utal, hanem a "falu" fogalmát is magába foglalja, s érzékelteti, hogy a lakói körében már kialakultak az önálló helyzettudat fő elemei. Az 1980-ig 3000 fölé növekvő falu, ahol a lakosság több mint felét még 1960-ban is 14 külterületi lakott helyen írták össze, fokozatosan koncentrálódott a belterületre, ahol lassan kialakultak a kommunális ellátottság alapvető intézményei.
A település az 50.sz. főút mentén helyezkedik el, így könnyen megközelíthető Budapest és Kecskemét felől.
A CÍMER
És végezetül néhány kép:
POLGÁRMESTERI HIVATAL
JÓKAI MŰVELŐDÉSI HÁZ
RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM