TÖRTÉNET
A középkori forrásokban csak birtokként , a török defterekben pedig pusztaként jelölt Örkény a 18.sz. első harmadától a Grassalkovich -uradalom falvainak sorában osztozott. I.Antal gr. idején csak majorság, fogadó és kápolna épült a pusztai postaállomás környékén, s eleinte a szilaj állattartás dominált. A jobbágytelepítés (l784) II.Antal hg. nevéhez fűződött. A viszonylag erős migráció közben, megtelepült katolikus, részben szlovák lakosság egy része mint majorsági alkalmazott, már korábban is kapcsolatban volt Örkénnyel. Mintegy kétharmaduk volt jobbágy, harmaduk zsellér, s a szomszéd községhez hasonlóan a jobbágy falu és a majorság a cigány családoknak is munkát adott s tisztes megélhetést biztosított.
Örkény népessége is lassú egyenletességgel fejlődött, 1880 körül sem érte el az 1300 főt, ekkor azonban viharos ütemre váltott.
A lényegi változások Örkény életében Pálóczi Horváth István nevéhez kötődnek. 1888 után szabad kezet kapott a hatalmas kiterjedésű, kiaknázatlan lehetőségeket rejtő uradalom felett. Pálóczi Horváth 1893-ban új kastélyt építtetett, a 18. századi emeletes úrilakot 20 kat. hold ingatlannal együtt pedig (1928) a Vitézi Széknek adományozta gazdaképző iskola céljára.
A fejlődés további tényezője a puszta másik, vasút menti részeinek kiparcellázása volt. Részint a régi úrbéres falu és a vasútállomás között, részint a falutól távoli pusztákon (Pálóczi Horváth-és Várady-telep) hosszú lejáratú hitelre, olcsón megvásárolt homokföldeken főként kis- és középméretű parasztgazdaságok alakultak ki, melyek a szőlő- és gyümölcstelepítéssel váltak gazdaságossá.
A népesség harmada tehát a 18.sz-ban megtelepült úrbéres családokból származó parasztgazda és gazdasági munkás volt, túlnyomó része pedig a 19.sz. végén beköltözött gazdálkodókból és iparos, kereskedő családokból (részben reformátusokból) állt. Ez a differenciált paraszti társadalom tehát viszonylag széles középosztállyal (köztük értelmiségi foglalkozásúakkal) gazdagodott, az 1940-es évekre lassacskán polgári színezetet öltött, melynek érdektagoltsága a különféle egyesületek és rétegszervezetek gyarapodásában , a társadalmi integráció erősödésében is kifejezésre jutott. A lakosság egy részének külterületi koncentrálódása végül Táborfalva leválásához (1949) vezetett, mely 1970-ben viszont visszakerült , mert Hernáddal és Pusztavaccsal együtt az Örkényi Nagyközségi Közös Tanács részévé nyilvánították. Örkény lett a székhelye a táborfalvai és tatárszentgyörgyi téeszek csatolásával kialakult hatalmas, s helyben jelentős ipari tevékenységet is folytató agrárkomplexumoknak, továbbá a járás déli községeiben kialakult takarékszövetkezeteknek is. Örkény infrastruktúrája a 60-as évektől indult fejlődésnek. Itt épült ki a régió első községi vízműve, szak-, majd (néhány éve innovatív törekvéseivel is figyelmet keltő szakközépiskolává szervezett) szakmunkásképzője, itt történtek meg az első (ambivalens hatásai mellett is fontos) lépések az Ilona-major cigánytelepének felszámolására, az egyre súlyosabb helyzetbe került cigánylakosság faluba telepítésére és helyzetének javítására. Létrejött a faluban számos ipari munkahely, az utóbbi években pedig az egészségügyi-, oktatás- és művelődésügyi, kereskedelmi ellátás, az autópályához csatlakozó út kiépítésével a közlekedés terén történtek fontos változások.
Örkény nagyközséget az elmúlt évtizedekben elért fejlődés eredményeképpen 2004 június 30-án Dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök városi rangra emelte.
Régészeti feltárások során gazdag szarmata leletek kerültek elő, amely a település ősi lakottságát igazolja. Volt királynői birtok, majd a Haraszty család tulajdonába került. A török időkben hol Nagykőrös, hol Kecskemét városa bérelte a budai basától. Örkény életében sorsfordulót jelentett, amikor 1888-tól Pálóczy-Horváth István vette kezelésbe a birtokot. Nehéz számba venni alkotásait, de a kastély (ma szabadidő központ) megépítése, a Pálóczy-Horváth telep (ma Táborfalva) kialakítása, a Váradi telep (ma Hernád része) mind-mind az alkotó gazda tevékenységét jelzi. Építtetett tégla- és cserépgyárat, tanyasi és belterületi iskolákat, majd a Gazdaképzőt. A református templomot 1923-26-ban szintén az ő segítségével építették.
A Fő utca 20. sz. alatt találjuk az 1893-ban épült Pálóczy-Horváth-kastélyt, ma művelődési ház és lakás. A földszintes L alakú épület manzárdtetős, közép- és oldalrizalitjait oszlopok és pilaszterek hangsúlyozzák.
A Szent Lipót tiszteletére szentelt római katolikus templom 1844-47-ben épült klasszicista stílusban, Zborovszky Antal tervei alapján, aki a Grassalkovich uradalom építésze volt. A pilaszterekkel három részre tagolt főhomlokzat középső mezője az enyhén homlokzat elé lépő, kétemeletes toronyban folytatódik. A csehsüveg boltozatos belső szentéllyel záródik, festett kazettás díszítésű. A törtvonalú lizénákkal keretezett oltárépítmény háromrészes főpárkányát korinthoszi oszlopok tartják. A párkányra ülő törtívű mezőben sugaras istenszem látható, amelyet vázák fognak közre. A templom előtt Szent Vendel szobra áll 1842-től. A község Falumúzeumát (Arany J. u. 46.) egy 1845-ben épült házban helyezték el. Szép helytörténeti anyag tekinthető meg itt. Tel: (29) 310-571
Örkény határában az ősborókás és árvalányhajas homokdombok védett területek , itt található ritka állatfaj a homoki vipera. E terepszakaszok azonban a lőtérhez tartoznak., így nem látogathatók.
A település az 5-ös sz. főúton fekszik, de vonattal is könnyen elérhető.
A CÍMER LEÍRÁSA
Örkény Nagyközség címere kettős osztású, csücskös talpú, dobozpajzs alakú. Színe arany. A felső osztásban kap helyet zöld háttérben bal oldalon az élével balra álló , hegyével lefelé mutató lebegő , kék csoroszlya, míg jobb oldalon foglal helyet az ugyan ilyen elhelyezésű és színű ekevas. középen az arany színű hét szemet magában foglaló kalász á11.
Az alsó osztásban kék háttérben, zöld színű kettős halmon bal mancsában almát ( golyót} míg jobb mancsában görbülő kardot tartó kétfarkú oroszlán áll.
A sisakhelyen három szál arany színű kalász található ,ebből a középső a címer függ&leges tengelyében helyezkedik el, míg a másik kettő szélre hajló. A kalászokban a szemek száma öt.
A felső osztásban helyet foglaló szimbolikák { csoroszlya, ekevas, gabonaszál ) Örkény múltbeli, mezőgazdasági jellegére utal, míg az alsó osztásban található oroszlán Grassalkovich Antal gróf illetve Pálóczi Horváth István szentélyét, községfejlesztő tevékenységét idézi.
A kettős halom,- melyen az oroszlán áll és egységként fogja össze a halmokat,- Örkény a történelemben kialakult területi és népességbeli kettősségére utal s fogja össze eggyé.
Az oroszlán színe barna, sötétbarna, farka vége és mancsai és egyéb árnyékolt részei feketék. A kard és alma színe arany, míg az oroszlán nyelvének színe piros.
És végezetül néhány kép:
VÁROSHÁZA
HERMAN OTTÓ SZABADIDŐS TÉR
PIACTÉR
ARADI VÉRTANÚK PARKJA
REFORMÁTUS TEMPLOM