Túratábla ismertető szövege:
Ön jelenleg azon a ponton áll, amit Magyarország Szívének nevezünk. Ez a pont Dabas és Hernád közigazgatási határán áll, hernádi területen. Az igazság azonban az, hogy a valódi pont innen keletre kb. 200 m távolságra van dabasi területen, az egykori Csárdapuszta területén. A két település ezért közösen állított emléket annak a ténynek, hogy ez a hely a jelenlegi Magyarország mértani középpontja. A még ma is látható tanyacsoport az Öregországút menti gazdag tanyavilág megmaradt hírnöke. A Csárda-pusztai terület nevét az egykoron itt álló országút menti csárdáról kapta a nevét. A területnek az 50-es években még saját tanyasi iskolája is volt.
Ettől a ponttól É-Ny-ra helyezkedik el Dabas városa, amit a kúriák városaként is emlegetnek. Alsó-és Felsődabas, Gyón, Sári, Sári-Besnyő és Dabasi-Szőlők alkotja. Első írásos említése 1270-ben volt. Mind a tatárjárás, mind pedig a török hódoltság elpusztította a települést, majd a 18. század elejétől magyar és szlovák ajkú lakosokat telepítettek ide. Dabas hagyományosan a térség központja, ma járási központ, a környék dinamikusan fejlődő, legnagyobb városa. A mértani középponthoz legközelebb eső településrész Dabasi-Szőlők, amely a hagyományosan Alsódabashoz tartozó szőlőtelep volt. A terület a 19 század második felében indult fejlődésnek, amikor a filoxéra pusztítását követően a homoki szőlőtelepek felértékelődtek. A Dinnyés család mellett a Zlinszky és Halász családok is kiterjedt birtokokkal rendelkeztek a területen. Az 1900-as évek elején már többszáz lakosú faluban kéttantermes, tanítói lakással ellátott iskolát építettek, amely az 1970-es évek közepéig működött. A rendszerváltoztatást követően folyamatosan fejlődik a lakosságszám és intézmények tekintetében egyaránt.
Az ettől a ponttól D-K-re elhelyezkedő Hernádot 1388. augusztus 7-én említi először dokumentum, amely egy birtokper kapcsán íródott. A török hadjáratok és a hódoltság nem kímélte a települést. A 17. században már nem éltek erre emberek, a területet a környező mezővárosok polgárai bérelték legeltetésre, ez volt az ún. pusztabérletek kora. Az ilyen módon kiélt földet meghódította a futóhomok, amit a Coburgok Amerikából hozott akáccal kötöttek meg. Így újra lakhatóvá vált a vidék. Hernád a 19. század végén kezdett újra benépesülni. Azóta többször volt önálló és többször máshoz csatolt település. 1984. január 1-je óta látványos fejlődésen ment keresztül. A térség egyik legegyenletesebben fejlődő faluja.
Köszönjük, hogy ellátogatott hozzánk! Kérjük, járja végig a túra útvonalát, ismerje meg a két települést, az itt élő embereket és a gyönyörű természeti környezetet!
