Földrajzi elhelyezkedés és természeti adottságok

A 12 település által alkotott kistérség gazdasági-társadalmi pozícióját a budapesti agglomeráció vonzása, illetve a Balkán irányába vezető, transzeurópai közlekedési folyosó határozza meg. A terület déli részén kisebb mértékben, elsősorban munkahely, valamint közép- és felsőfokú képzés tekintetében, érvényesül Kecskemét vonzó hatása is. A szomszédos kistérségekkel a kommunális szilárdhulladék lerakók regionális rendszerének kialakítása területén folyik a legszorosabb térségi együttműködés, de más területen is formálódnak együttműködési lehetőségek, készségek.

A kistérség természeti adottságai kedvezőek (kistérség természeti potenciálja kedvező adottságokat teremt a szelíd ökoturizmus számára, s egyben kedvező életkörülményeket jelent az itt élőknek), de a szántóföldi növénytermesztésre kevésbé alkalmas, karaktere erősen rurális. A mezőgazdasági területek nagy részének termőképessége gyenge. A térség ökológiai értékei között a lápos, ligetes, illetve pusztai és homoki gyepes területek, védett növény és állatritkaságok kiemelendők (országos viszonylatban magas a kistérség természetvédelmi területeinek aránya, az Ócsai Tájvédelmi Körzet un. ramsari terület - nemzetközileg számontartott vizes élőhely). A táji és természeti adottságokat rontja, hogy nagy területek roncsolásával intenzív kavicskitermelés folyik a térségben.

A Pest-megye déli szektorát jellemző észak-déli irányultságú depressziós grádienst, az M 5-ös és az 50-es utak érezhetően befolyásolják. A térség növekedési centruma Dabas, amely a kistérség központi funkciókkal rendelkező egyetlen városa, de több mikrotérségi alközpont is dinamikus fejlődési trendet mutat (Újhartyán, Hernád, Örkény).

A kistérség települései közül Ócsa és Bugyi nagyközségek a legerősebben befolyásoltak az agglomerációs hatások által. A térség foglalkoztatási mutatói általánosságban megfelelők, de megjegyzendő azonban, hogy az aktív népesség jelentős része Budapesttől függ munkahelye tekintetében, a munkaerő átlagos képzettségi színvonala viszonylag alacsony és egyes településeken nagyarányú strukturális munkanélküliség is jelentkezik.

A nagykapacitású tranzitútvonalak mellett a kistérség belső közúti kapcsolatai fejletlenek. A településeket összekötő utak minősége rossz és a szomszédos kistérségekkel való tranzverzális kapcsolatok a legutóbbi időkig rendkívül hiányosak voltak. A Tatárszentgyörgy - Örkény és az Örkény - Hernád összekötő utak felújításával a déli mikrorégióban sokat javult a helyzet. Egyre sürgetőbbé válik viszont a jelenleg "zsákfalu" helyzetben lévő Pusztavacs környéki utak megépítése. A legfontosabb a Rákóczi-telepet Hernáddal összekötő út, illetve az Újlengyel - Pusztavacs közút szilárd burkolattal való ellátása.

Megjegyzendő, hogy M5-ös autópályán bevezetett matricás úthasználat következtében a tranzitforgalom Dabast, Örkényt és Táborfalvát súlytó áradata nagy mértékben csökkent. Az 5-ös út menti településeken még így is jelentős a belterületi környezeti terhelés, ezért hosszú távon mindenképpen cél az országút Dabast és Örkényt elkerülő szakaszának megvalósítása.

A kistérség lakossága mintegy 44.000 fő. Legnagyobb települése 16.000 fővel Dabas, második 5000 fővel Örkény. A Budapestről történő kitelepülés megindult. A területet legfejlettebb településein beszélhetünk klasszikus szuburbanizációs folyamatról, ugyanakkor az olcsó ingatlan ár és az alacsony megélhetési költségek vonzanak a fővárosból egy periferizálódott, jelentős anyagi - szociális gondokkal küszködő réteget.

A térség etnikai összetétele színes, jelentős a német kisebbség aránya és kulturális hatása (Újhartyán, Dabas, stb.), Dabas-Sáriban szlovák kisebbség dominál, a leszakadó településeken (pl. Tatárszentgyörgy) a roma kisebbség részaránya magas.

A térség hagyományos szervező központja Dabas. Jelenlegi kistérségi funkciói, melyben falusias jellege is gátolja, még nem szilárdultak meg teljesen. Az "Ország Közepe" Önkormányzati Társulás 1995-ben alakult meg és Térségfejlesztési Irodája 1997-ben kezdte meg működését, elsőként Pest-megyében.

A kistérség települései közti együttműködésre egyre erősebb politikai szándék nyilvánul meg, s ez remélhetőleg mihamarabb elvezet a közös tervek és programok kidolgozásán túl a fejlesztések konkrét megvalósításáig. Az eddigi legnagyobb közös beruházás, a remélhetőleg 2002-ben elkészült regionális hulladéklerakó volt. A társulás vásárolt a kistérségi feladatokat jelenleg ellátó kistérségi autóbuszt. Jelenleg elbírálás alatt áll az a pályázat, melyet a kistérség önkormányzatai a helyi ún. "dögkutakat" kiváltó, modern és környezetbarát állati hulladékkezelő-mű és -hálózat kiépítésének ügyében nyújtottak be.

Az Ország Közepe Önkormányzati Társulás települései egységesen alföldi települések. Az alföldi életforma, a mezőgazdaság a kistérség településeinek alapvető jellemvonása.

A kistérségben található természeti értékeket olyan formában sikerült megőrizni a jelenkornak, hogy az országos és helyi védettséget élvező területek nagysága összesen 4504 hektár, ami a kistérség összterületének 6,5 százaléka.

A főváros közvetlen közelében elhelyezkedő kistérség számtalan természeti, táji vonzerővel rendelkezik, melyek között akad olyan is, amely nemzetközi tekintetben is egyedülálló.

Ilyenek a régmúlt idők alföldjét idéző lápvidékek, turjánosok, vagy éppen a Duna-Tisza-köze száraz arcát mutató homokpuszták és borókások, a gazdag és sok ritkaságot (endemikus reliktumot) rejtő növény- és állatvilágával együtt.